Százötven-, illetve százezer forinttal büntette meg a volt polgármestert és a kivitelezőt a bíróság
Elvitte a falu pénzét a Vakond
Hárskút - Egy öt év óta húzódó büntetőperben jogerősen elmarasztalták a falu egykori polgármesterét és a csatorna-beruházást végző cég vezetőjét.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Még 1992-ben úgy döntött a község képviselő-testülete, hogy megépíttetik a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot, már csak azért is, mert a falu védett vízbázis fölött helyezkedik el. Az önkormányzat a beruházást elsősorban állami céltámogatással kívánta megvalósítani. Az elsőrendű vádlott, T. Gyula 1990 és 1998 között Hárskút polgármestere volt, döntő szerepet játszott a testületi határozatok meghozatalában, a kivitelező kiválasztásában és a tárgyalásokban, állapította meg a bíróság. A képviselők a szolnoki Keviterv Akva Kft.-t bízták meg a tervek elkészítésével, míg a kivitelezést - versenypályázat kiírása nélkül - a karcagi Vakond Mély- és Közműépítő Kft.-re bízták 1992 novemberében azzal, hogy két év múlva végezzenek a munkálatokkal. A Vakond ügyvezetője, a karcagi B. László olyan szerződést írt alá a polgármesterrel, amelynek értelmében a tisztítótelep 19,4 millióba, a csatornahálózat 32,9 millió forintba kerül, amire még rájött az általános forgalmi adó. Az önkormányzat a műszaki ellenőri munkával a veszprémi Építési Szervezési Kft. ügyvezetőjét bízta meg. Fél évvel később, 1993. áprilisában készült el a céltámogatási igény, amelyben sokkal magasabb összeg szerepelt, mint az eredeti: a tisztítótelep kivitelezésére 44,6 milliót, a csatornázásra 43,9 milliót igényelt a falu. A minisztérium még abban az évben jóváhagyta a község igényét azzal, hogy a beruházás összegének a felét a falu tegye hozzá. Ezek után az önkormányzat és a Vakond - pénzügyi változtatásokra hivatkozva - módosították a korábbi megállapodást, valójában új szerződést írtak. Ebben már az állt, hogy a kivitelező 88,6 millióért vállalja a munkát 1995. május végi befejezéssel. A vállalkozói díjat valójában hozzáigazították az elnyert céltámogatáshoz. Nyilvános versenytárgyalást kellett volna kiírni, de ez nem történt meg. Az önkormányzat közben felbontotta a szerződést a veszprémi kft.-vel, amely elvégezte volna a műszaki ellenőrzést, ehelyett ezt a Vakond Kft. által megbízott személyre bízták, aki átnézte a számlákat, vizsgálta, hogy milyen szakaszában jár a kivitelezés. A szerződésben szerepelt az is, hogy a fővállalkozó az önkormányzatnak hitelt ad, ugyanis a község saját forrás nélkül nem tudta volna igénybe venni a céltámogatást. A dokumentumok szerint a Vakond 44,6 millió forint hitelt adott az önkormányzatnak, amely hétmilliót lakossági befizetésekből, 15,6 milliót öt év alatt törleszt. A fennmaradó 21,7 millió fejében az önkormányzat átvállalta a kft.-től a garanciális és szavatossági kötelezettségeket, az utak helyreállítását és az egy- éves üzemeltetés költségeit. Az önkormányzat a beru- házás megvalósításához négy alkalommal nyújtott be pályázatot a vízügyi alaphoz is, valamennyi esetben sikerte- lenül. A környezetvédelmi alaptól viszont kaptak nyolcmillió vissza nem térítendő támogatást. A kivitelezési munkák túlnyomó része 1993 és 1994-ben zajlott, azonban sem a tisztítótelep, sem a csatornahálózat nem készült el, félbemaradt a beruházás. Mindkét fél részéről pénzügyi nehézségek merültek fel, a Vakondot felszámolták. A bíróság megállapította azt is, hogy az önkormányzat 18,4 millióval többet fizetett ki a Vakond Kft.-nek az elvégzett munka értékénél. Például a kft. a számláknak csak egy részéhez csatolt teljesítményigazolást, de ezekből sem állapítható meg az elvégzett munka műszaki tartalma, néhány esetben még dátumot se írtak rá. A beruházást az önkormányzat részéről senki nem ellenőrizte. Az önkormányzat anyagi helyzetét súlyosbította, hogy 1995. június elsején T. Gyula indokolatlanul utasította az önkormányzat számláját vezető pénzintézetet arra, hogy fizessen ki a Vakond Kft.-nek egymillió forintot. Az ügy másik része, hogy a karcagi kft. vezetője fiktív számlát állított ki az önkormányzatnak 49 millió forintról, amely mögött, mint ahogyan a bíróság megállapítot- ta, nem volt munkavégzés. E számla alapján a polgármester az önkormányzat nevében visszaigényelt 9,8 millió forintot az APEH-től. Egy másik visszautalás (620 ezer forint) is történt az adóhivataltól, de az jogos volt. Ennek az ügynek az első tárgyalása 2003 májusában kezdődött, ám a döntést a megyei bíróság hatályon kívül helyezte. Ez még egyszer megtörtént, mire a Veszprémi Városi Bíróság harmadik döntését a megyei fórumon jogerőre emelték. A 63 éves T. Gyulát jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint folytatólagosan elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettében marasztalták el, s ezért 150 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.
Az 56 éves B. Lászlót folytatólagosan elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettében mint bűnsegédet mondták ki bűnösnek, pénzbüntetése 100 ezer forint.
