Anna Karenina musicalopera nyílt színi tapsokkal a Petőfi Színházban
Az vesse rá az első követ
Veszprém - Minden nő arra vágyik, hogy férfitest súlya nehezedjék rá - jutott eszembe Milan Kundera tömör definíciója a szerelemről az Anna Karenina bemutatóján.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
szóljon hozzá
Kundera szerint éppen ezért a legsúlyosabb teher tehát egyben az élet legnagyobb beteljesülésének jelképe is. "Minél nehezebb a teher, annál közelebb kerül életünk a földhöz, annál valóságosabb és igazabb. Ezzel szemben a teher teljes hiánya azt okozza, hogy az ember könnyebbé válik a levegőnél, immár csak félig valóságos, s bár mozdulatai szabadak, semmi jelentőségük sincs. Akkor hát mit válasszunk?" Ez itt a kérdés évezredek óta a földön.
Van idő elgondolkodni rajta az előadás alatt, amely kényelmesen, filmszerűen bontja ki a történetet, miközben arra az üzenetre hegyezi ki a koncepcióját, hogy minden kudarc és reménytelenség ellenére is "élni kell, ahogy apáink is éltek". Levin, az orosz földbirtokos mondja ki ezt a szentenciát mindjárt az első jelenetben, Szerednyey Béla rendező ezzel egyértelművé teszi, tulajdonképpen Levin, az okos, romlatlan vidéki ember szemszögéből nézzük az 1870-es évek moszkvai és pétervári szalonjaiban játszódó történetet, amely Anna Karenina öngyilkosságához vezet.
A rendező nagy ötlete a színpad mennyezetéről szalagfüggöny-szerűen lelógó mozgatható textilrendszer, amely hol a szélvihar tépte fákat, hol Levin vidéki házát, majd pedig a moszkvai és pétervári szalonokat jelzi. A függönyrendszerrel hol beszűkül, hol kitágul a tér, ahogy a cselekmény kívánja. Az egész játékteret időnként befedő fátyolfüggöny nemcsak az idő ködét jelzi, amelyen át felidéződik a férjét megcsaló szerelmes asszony tragédiája, erre a függönyre vetítik rá a korabeli képeket, orosz piacot, lóversenyt, de például Anna Karenina szomorú arcát is.
A cselekmény visszafelé halad az időben, Vronszkij a halott Anna emlékével indul a háborúba - nyilván felejteni. A szereposztással érdekesen megváltozik a regényből ismert helyzet annyiban, hogy Vronszkij ellenfelét, a megcsalt férjet, Karenint a népszerű musicalszínész, Sasvári Sándor játssza. Sasvári nem az a rideg, számító, diplomata gép, akit a regényben leír Tolsztoj, hanem szeretni való, sármos úr, tele érzésekkel, gyönyörű hanggal. Így aztán még inkább a vak végzetnek tűnik Anna találkozása Vronszkijjal a moszkvai pályaudvaron. Szeles József megformálásában Vronszkij tipikusan fess bonviván, méltó partnere Sasvárinak az Annáért folytatott küzdelemben.
|
Halas Adelaida egész tehetségét belevitte a címszereplőnő megformálásába. Nem femme fatale, ez a dimenzió hiányzik személyiségéből, inkább eszes, bátor nő, aki szenvedélyesen szeret. Trokán Anna megkapóan kislányos alakításában látjuk Kittyt, aki némi eltévelyedés után Levin mellett megtalálja a boldogságot. Varga Miklós Levinje hangszínében is illik párjához. A többi szereplő: Módri Györgyi, Dominek Anna, Szűcs Krisztina, Soltis Eleonóra, Máté P. Gábor, Keresztes Gábor, Baranyi Péter, Tóth Loon, Dávid Roland is nívósan alakít.
A főleg veszprémi zenészekből erre az alkalomra összeállt zenekar, benne a Mendelssohn vonósnégyesével kitűnő hangzással élőben játssza a Kocsák Tibor-Miklós Tibor szerzőpáros musical-operettjét, nem rajtuk múlik, hogy egyetlen fülbemászó dallamként a gőzmozdony kerekeinek kattogása marad meg a nézőben. A zeneszerző elfelejtett "slágert" beleírni. A közönség ennek ellenére jól vette a darabot, sok nyílt színi tapssal, a végén Sasvárinak, Szelesnek és Halas Adelaidának kijáró ovációval.
Az esztétikusan koreografált, látványos tömegjelenetekben bővelkedő előadás tökéletesen kielégíti a hagyományos operettre éhes nézőket. Aki meg többre vágyik, az menjen operába.
|
Egységesebb, markánsabb A szerelem és házasságtörés nagy regényét a Madách Színházban is megrendezte Szerednyey Béla 2002-ben, szintén a Kocsák-Miklós szerzőpáros nyomán. Bár a kosztümtervezője a mai napig sikerrel játszott pesti változatnak is Pilinyi Márta, s a koreográfuspáros is ugyanaz, Sándor Dávid és Várady Viktória, a veszprémi előadás sokkal egységesebb, markánsabb látványt nyújt. |
Címkék: petőfi színház, Anna Karenina
Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.